Mozaik a családom

Mozaikcsaládban harmóniában

5 tévhit a váltott elhelyezéssel kapcsolatban

A minap egy szakmai beszélgetésben nagy vita kerekedett a váltott elhelyezés körül. Szakemberek egy csoportja érzelmektől vezérelve ugyan, de nagyon határozottan elutasította azt a nézetet, miszerint bármi jó származna a gyereknek abból, ha egy hetet az egyik egy hetet a másik szülőjénél él. Olyan szófordulatok hangzottak el, mint „ez csak önáltatás”, „önző szülők” vagy, hogy „próbálnák ki ők először”.

Mellette egy érvem akad, de szerintem az elég ütős: mindkét szülő valódi szülőszerepben marad a válás után is.

Az ellenérvekre pedig vannak válaszaim.

 

valtott_foto1.jpg

 

  1. "A gyereknek nincs otthona"

Dehogynincs! Azoknak a gyerekeknek, akik váltott elhelyezésben élnek, két otthonuk van. Ha van két felelős szülő, aki fontosnak tartja a gyermek biztonságérzetének a megteremtését, akkor gondoskodik arról, hogy a gyerekek otthon érezzék magukat. És ezt nem csak a személyes térrel és tárgyakkal biztosítják, hanem az olyan rituálékkal, szabályokkal, amikből a gyerekek érzik, hogy az adott szülőnél lévő család (legyen az egyszülős vagy mozaik) teljes jogú tagjai. Így a gyerekeknek nem csak két otthonuk van, hanem két családjuk is.

 

  1. "A szülővel a kötődés akkor is megmarad, ha az csak néha meglátogatja a gyereket"

Így van, a kötődés megmarad, hisz egy távol lakó nagymamát is lehet nagyon szeretni, akivel esetleg csak néhány havonta találkozik a kisunoka. Sőt, ismerek olyan apát, aki nagyon szeretetteljes és bizalmi kapcsolatban van a gyermekeivel, annak ellenére, hogy a válás óta eltelt néhány évben jó ha havonta egyszer látja őket.

Csak az nem mindegy, hogy ez a jó kapcsolat milyen szerepbe ágyazódik. Mert a valódi szülőszerep ilyen esetekben elvész. Egy jó barát, egy bizalmas, egy mentor lehet ez a szereplő a gyermek életében, de a szülői feladatokat így nem lehet ellátni.

 

  1. "A gyerek az anyához tartozik"

Mert miért is? Azért mert ő hordta ki, ő szülte? Ez vitathatatlan (bár megjegyzem az apának is van benne némi szerepe). Az is természetes, hogy van egy olyan időszak, amikor erős az anyával a szimbiózis, ha másért nem is, a táplálék biztosítása szempontjából. De ez a szakasz véget ér egyszer. És onnantól egy gyereknek két egyenértékű szülője – és itt megállok egy pillanatra, mert azon gondolkodom azt írjam, hogy van, vagy azt, hogy kellene, hogy legyen. Mert ez sok családban valóban nem valósul meg. A szimbiózis időszakában ugyanis az apa nem találja a helyét, a szerepét a rendszerben. Ennek kialakítása két ember feladata: az anyáé és az apáé. Az, ha egy apa ilyenkor a munkába menekül, és egy idő után már teljesen kiszorul az anya és a gyerekek világából, az kettőjükön múlik. Sok apa épp a válás után, a váltott elhelyezés lehetőségével találja meg az utat a gyermekéhez.

 valtott_foto2.jpg

  1. "Szegény gyereknek hetente „bőröndözni” kell"

Nem, nem kell. Ugyanis váltott elhelyezés esetén a szülők gondoskodnak arról, hogy a gyereknek a hétköznapi élethez szükséges dolgok megtalálhatóak legyenek mindkét otthonában. Nyílván vannak olyan tárgyak, amikből csak egy van, de praktikusan elég az iskolai tankönyveket vagy épp az alvóállatot hozni-vinni. De ha mégis van egy nagyobb pakk, azt ilyen esetekben általában a szülők egymás között megoldják. A gyerek elmegy az egyik szülőtől iskolába és a másikhoz megy haza. És nem visz magával az iskolába bőröndöt. Sőt, semmi extrát, csak azt, ami aznapra kell. Anya és apa pedig napközben elintézik az egyebek átadását.

Persze ehhez két dolog elengedhetetlen: a szülők között legyen meg a megfelelő kommunikáció és együttműködés, valamint lehetőleg ne lakjanak fényévekre egymástól.

 

  1. "Az anya tud csak igazán gondoskodni a gyerekről, ő tudja mi a jó neki"

Azt gondolom, hogy egy apának is megvan minden adottsága ahhoz, hogy jól gondoskodjon a gyerekéről. El kellene engednünk azt a sztereotípiát, hogy a gondoskodást csak a nőkhöz, az anyákhoz kössük! Én rengeteg olyan apát ismerek, akik remekül értenek a gyerekeik nyelvén, nagyon közel állnak hozzájuk érzelmileg, könnyen egy hullámhosszra kerülnek velük, ezáltal nagyon profik legyen szó a gyerek megnyugtatásáról, altatásáról, közös játékról, vagy épp a szabályok betartatásáról. Egyéni különbségek mindig vannak, van, aki lazább, van aki görcsösebb, van aki határozottabb, van aki bizonytalanabb, van aki viccesebb, van aki komolyabb, de semmi értelme ezeket a tulajdonságokat nemekhez, anya vagy apaszerephez kötni.

valtott_foto3.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://mozaikacsaladom.blog.hu/api/trackback/id/tr5415314198

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Mozaik a családom

Blog a a harmonikus együttélésre törekvő "mozaikkészítőknek" a mozaikcsalád-építés nehézségeiről, örömeiről, tanulságos élményeiről

Facebook oldaldoboz

Utolsó kommentek